Zsálya, vadsóska, hárs – ezeket főzheted be májusban!
A tavasz végéhez közeledve nem csak a kertekben van bőven dolog! A természetben járva egyre több betakarítanivaló is akad, melyeket a friss fogyasztás mellett érdemes mihamarabb valamilyen formában fel is dolgozni. Vegyünk sorra néhányat a most gyűjthető növények közül!
Tippek úton lévőknek, zarándoklatra vállalkozóknak
Életem során számtalanszor keltem útra. Dolgoztam Afrika vadonjában, jártam távol-keleti és vadnyugati kontinenseken, vágtam jégcsákányom és hágóvasam hófedte hegycsúcsok oldalába, bejártam a Kárpát-haza ménkű sok vidékét, szeltem keresztbe lóháton az országot, no és persze gyalogoltam és bringáztam is sokat. Sokféle embert láttam, de a számtalan különbözőség ellenére a dúsgazdag és a szegény utazó egy dologban biztosan hasonlít: alig van náluk holmi… Míg azonban a nincstelenség előbbi esetben a hitelkártya korlátlanságának következménye, utóbbi utazóknál a korlátot értelemszerűen a szállítási kapacitás korlátossága jelenti. Mindent ugyanis mégsem vihetünk magunkkal – állítják a legtöbben. De álljunk itt meg egy pillanatra… Mit is jelent az a bizonyos „minden”?!
A kosárban megférnek, de a naptárban nem feltétlenül tőszomszédok az idei május gyógynövényei
„Orgona ága, barackfa virága. Öltözzetek új ruhába, Anyák napja hajnalára. Illatosan!” – szól a jól ismert köszöntő, de magunk között szólva bizony rendesen új virágok után kellett néznie annak, aki édesanyját saját maga szedte csokorral szerette volna idén köszönteni. A hirtelen jött nyárias tavaszban ugyanis a növények jó 3-4 héttel előrébb tartanak a megszokottnál, május első vasárnapján a barackfákon már zöldes gömbökként fejlődtek a kicsi barackok, de az orgonavirágok helyén is már a zöld tokterméseket találtuk. Ugyancsak naprakésznek kell lenni akkor is, ha tavaszi gyógynövényeket gyűjtenénk, mivel ezek is sokkal előrébb tartanak, hovatovább ugyanabba a kosárba gyűjthetjük a bodzát, az akácot és a galagonyát is…
Idegrendszeri és légzőszervi problémákra is kiváló terápiát nyújt a méhesház – Farkas Zoltán méhésszel beszélgettünk
Semmiből egészet: így is összegezhetnénk Farkas Zoltán méhész tevékenységét, akit egy újsághirdetés indított el a méhészkedés útján. Miközben egyre jobban elmélyült a méhekkel való ismerkedésben, a méhek terápiás erejét is felismerve, létrehozott egy apiterápiás házat is, ahol idegrendszeri és légzőszervi problémákkal küzdők találhatnak enyhülést betegségükre. A méhek napja alkalmából az indulásról, a méhek mai helyzetéről és a méhesházban rejlő lehetőségekről beszélgettünk.
„27 éve gyűrjük egymást, a lelkünket és a verseket” – a Kossuth-díjas Misztrál Együttessel beszélgettünk
Magyar és külföldi költők verseinek magas színvonalú és eredeti hangzásvilágú megzenésítésével a magyar zenei kultúrát gazdagító, értékes és sokoldalú művészi tevékenységük elismeréseként 2024. március 14-én megosztott Kossuth-díjban részesültek az 1997-ben alakult, Liszt Ferenc- és Magyar Örökség-díjas Misztrál Együttes tagjai, akik a megtisztelő kitüntetést az Országház kupolatermében, Sulyok László köztársasági elnöktől vehették át. A díj és az együttes történetéről a Misztrál három alapítótagjával Heinczinger Miklós „Mikával”, Tóbisz Tinelli Tamással és Török Mátéval beszélgettünk.
Fenyő, orgona, galagonya – Az első gyűjteni- és befőznivalókról
A befőzés szezonja, a téli élelmiszertartalékok és csemegék elkészítésének dandárja ugyan még várat magára, azonban aki szakítani szeretne az alma-körte-cseresznyekompót szentháromságával, már most, a tavasz második felében is számtalan holmit tehet a kamra polcaira. 
Eléggé figyelsz kerted jelzéseire? A fák állapotukról is mesélnek, csak észre kell vennünk!
A gyümölcsész kertjében nem klónok sorakoznak katonás rendben, hanem a kertnek otthon adó táj különféle fajtáit találjuk látszólagos összevisszaságban ültetve. A kert-ember saját gyermekeiként szereti, óvja és gondozza a rá bízott fákat, melyeket ismer, szeretget, sőt igen gyakran beszél is hozzájuk. Ismeri őket, és ahogy a szülő a gyermekre nézve azonnal látja, ha az kibillen egyensúlyából és valami betegség, szomorúság, vagy éppenhogy öröm közelít, úgy a kert-ember is figyeli és látja fáinak állapotát. A fák állapotára az általuk mutatott jelzések alapján tud következtetni, hogy aztán tettekkel segítse a rá bízott növényeket.
A tavasz nemcsak napfényt, hanem tápanyagokban gazdag növényeket is ajándékoz – Ismered a tyúkhúrt?
„Január, február, itt a nyár!” – mondta volt bíztatásként drága Nagyanyóm, mikor az éjszakai tél és a nappalok során egyre erősebbé váló tavasz küzdelmétől tocsogósan sáros tanyai világból kicsit borúsabb kedvvel toppantam be hozzá. Bírom, sőt kifejezetten kedvelem a hideget, várom és minden pillanatát élvezem a tavasznak, de a kettő átmenete mégis minden évben próbára tesz, s idén sincsen ez másként… 
A Duna halbölcsőjét tündérek ringatták – Mennyit tudsz a Szigetközről? Kvízezz!
A Duna szárazföldi deltájának is nevezett Szigetköz, a Bakony felől a Kisalföldbe mélyen benyúló Sokoró-Pannonhalmi dombság ezernyi érdekességgel, különös legendákkal, gyógyító erejű növényekkel várja az ide látogató vendégeket. A Duna mellékágainak ölelésében húzódó szigetvilág legendái tündérekről és boszorkányokról mesélnek, míg a dombvidék magasabb pontjain ősi földvárak halmait rejti az erdő. A térség központjait három, izgalmas látnivalókkal teli város, Mosonmagyaróvár, Győr és Pannonhalma jelenti.
Sokkhatás a kertben: ezért lesz az esővíz az aranynál is értékesebb
Nem is igazán emlékszem, mikor volt utoljára fehér karácsonyunk, vagy hány éve történt utoljára, hogy a hóember néhány napnál többet állt volna a talpán. De hogy is jön ez ide így a tavasz legvégén, mikor már a nyár is szinte kopogtat az ajtón? Sora van annak, ráadásul olyan, ami sokkal többünket érint, mintsem azt gondolnánk!